Kapcsolási rajzok
az erősítő, a táp és a kimenő
Képek az előerősítőről
 (KT66SE) Az erősítő
 (KT66SE) Az erősítő belső
 (KT66SE) Az erősítő hátulja
 (KT66SE) Az erősítő oldalról
 (KT66SE) A CV1075-ök
A képek, a szerző saját képei!
|
|
(KT66SE) CV1075 A csöves erősítőm építése a két CV 1075 csővel kezdődött. Ez a cső a KT66 katonai verziója, sajnos a gyártót nem sikerült beazonosítani, de hozzáértő szerint Angol gyártmány, valószínűleg Marconi. Ahogy megkaptam őket, egyből azon törtem a fejem, mit lehetne kihozni belőlük.
Némi keresés után a szakirodalmakban fellelhető 6L6SE erősítők kapcsolásaira esett a választás, a megfelelő módosítások után. Az áramkört igyekeztem a lehető legegyszerűbbre tervezni, az itthon beszerezhető minőségi alkatrészek, és a megfelelő kidolgozhatóság függvényében. A design a „klasszikus”: cseresznyefa keret, alumínium szerelőlemezzel, ami a csöveket, a puffer elkót, a hálózati, és kimenő-transzformátorokat, és egyéb szerelvényeket hordozza.
(KT66SE) Az erősítő. Az erősítőt három blokkra osztva építettem fel, a jobb és bal csatorna, valamint a tápegység.
(KT66SE) Az erősítő belseje. Jól láthatóan elkülönűl a három fő egység. A tápegységről röviden:
A hálózati 230V-os feszültség egy zavarszűrőn és olvadó-biztosítékon keresztül a hálózati kapcsolóra jut, ami a táptrafót kapcsolja. A hálózati trafó 150W-os EI magos, 4 szekunder tekercset tartalmaz, 2db 6,3V/2,5A-es tekercs a két csatorna fűtésének, egy 240V/250mA-es tekercs az anódfeszültségnek, és egy 30V/50mA-es tekercs a negatív előfeszültségnek. A csövek fűtése közvetlenül váltóárammal történik, az anódfeszültséget stabilizált, áteresztő-tranzisztoros tápegység biztosítja, míg a negatív előfeszültség zener diódás feszültség-stabilizátor, ez a kis áram miatt bőven megfelel.
Igény esetén csővel is egyenirányíthatjuk az anódfeszültséget, ez esetben a hálózati trafót méretezzük nagyobb teljesítményűre, az anódfeszültségnek szimmetrikus tekercset, valamint az egyenirányító-csőnek külön fűtőtekercset kell készíteni.
(KT66SE) A tápegység kapcsolási rajza. A két csatorna teljesen szimmetrikusan helyezkedik el a dobozban két oldalon, középen kapott helyet a tápegység. A belső vezetékezés ezüstözött, teflonszigetelésű vezetékekkel lett kivitelezve, a csatolókondenzátorok Wima, és EC gyártmányok, a pufferek Rubycon Standard Series elkók. Az ellenállások a kritikus helyeken Dale RN60,RN70 típusok, illetve Remix R534 gyártmányok. A hangerőszabályzás kettő darab monó potenciométerrel lett megoldva, így a balansz potméter elhagyható. A kimenő-transzformátorok SM74 hiperszil magra lettek elkészítve, a légrés 0,15-0,2mm, amit ki kell kísérletezni,illetve induktivitás méréssel ellenőrizni kell a trafók szimmetriáját. A kimenő-transzformátor tekercsadatai és tekercselrendezése:
 (KT66SE) A kimenőtranszformátor rajza. Az áramkörök egyszerűsége miatt kerámia kapocsléceket, valamint forrfüleket alkalmaztam az építésnél.
Az erősítő kapcsolási rajza:
A kapcsolás nem igényel sok magyarázatot, klasszikus SE, A-osztályban, negatív visszacsatolással. Az előfokcső ECC83, illetve 6N2P-EB, (ennek fűtése csak 6,3V-tal lehetséges, ezt az építésnél vegyük figyelembe.) A csőnek csak az egyik triódája van használatban, ezért használhatunk szimpla triódát is, pl.: EC81, stb., de a kissé eltérő csőparaméterek miatt az R1 és R2 ellenállás értékeit módosítani kell. Ugyanígy módosítani kell az ellenállások értékeit, ha az ECC83 két triódáját párhuzamosan kapcsolva üzemeltetjük. Bátran alkalmazható az SRPP kapcsolástechnika alkalmazása a meghajtó fokozatban. Végcsőnek módosítások nélkül használható a KT66-on kívül a 6L6, illetve a 6P3SZ, 6P3SZ-EB cső. Az erősítő anódárama 55-60mA(csatornánként), a végcső típusától függően állitsuk be a megfelelő értéket. Nálam ez 22V-nál volt rendben, ezért az előfeszültséget fix-re állitottam be. Nagyobb feszültségű zenerrel, és egy 47k-s, 2W-os huzalpotméterrel szabályozhatóra is kivitelezhetjük. A komplett erősítő áramfelvétele 95-100VA. Az erősítő élesztése során nem tapasztaltam hálózati zavart, gerjedést (brummot) de a fűtésvezeték egyik felét kössük földre, vagy „közepeljük ki” a fűtéseket. A felhasznált szakirodalomban minden fellelhető az építés „trükkjeivel” kapcsolatban. Az erősitő negativ visszacsatolással is megépithető, de ez esetben nagyobb bemeneti jelet igényel mint a visszacsatolás nélküli verzió. Az alkalmazott légszerelés erre is lehetőséget ad.
 (KT66SE) Az erősítő kapcsolási vázlata. Néhány tanács az építéshez:
- Életvédelmi okok miatt fokozottan ügyeljünk a hálózati,és anódfeszültség alatt álló részek megfelelő szigetelésére. Az anódtápban található, valamint a monoblokkok pufferkondenzátoraira mindenképp forrasszunk egy kisütőellenállást. (Táp:150kohm/2W, monoblokkok: 220-330 kohm/2W)
- A belső huzalozásnál alkalmazzunk egypont-földelést , amihez a hálózati kábel földpontja is becsatlakozik.
- A bemeneti csatlakozókat(RCA) szigetelten szereljük, ezzel elkerülhető a földhurok.
- Hangszóró csatlakozónak jó minőségű darabokat válasszunk.(MultiContact, Hirschmann stb.)
Az erősítőt egy Sony CDP-297-es CD lejátszóval használom, teljesen más hangja van így, mint egy félvezetős erősítővel. Meglepően javult a középtartomány, egy igazi „hallgatható”, meleg hangú erősítőt sikerült építenem. Ismerőseim szerint is „meglepően jó hangja van”.
Az utánépítést mindenkinek ajánlom, aki kiindulásképp egy könnyen kivitelezhető, kis alkatrészigényű erősitővel kezdené az ismerkedést a csöves technikával.
| | |
